background
logotype
image1 image2 image3 image4

Településünkről

Bajna község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. A megye egyik legnagyobb faluja.

Fekvése

A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.

Legközelebbi települések

Epöl 3,5 km, Nagysáp 5 km, Szomor 9 km, Gyermely 9 km, Héreg 10 km, Bajót 10 km, Tarján 14 km, Tát 14 km, Tokod 14 km, Lábatlan 15 km.

Története

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Nevezetességei

Szent Adalbert római katolikus templom

Sándor–Metternich-kastély

csimai kálvária

Lourdes-i barlang

1778-ból származik a műemlékjellegű barokk kőkereszt

 

Itt született 1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas.

(forrás: wikipédia)